Üdvözlöm a kedves olvasót! Dr. Nagy Attila vagyok - orvos, közíró, helytörténeti kutató, régi és új képeslapok-, várostörténeti könyvek és europolitikai írások kiadója. 1949. november 12-én születtem Debrecenben. Általános és középiskolai tanulmányaimat Szolnokon végeztem, ahol a Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségiztem 1968-ban. A Debreceni Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán 1974-ben szereztem diplomát. Később szakvizsgát tettem pathológiából és urológiából, majd az orvostudomány kandidátusa fokozatot (mai PhD) szereztem meg. Jelenleg Debrecenben és Budapesten dolgozom a Vasútegészségügyi Kht. (volt MÁV Rendelő) urológiai szakrendelésén. Feleségem, Dr. Demény Borbála, radiológus, és négy felnőtt gyermekünk van.

Az alábbiakban rendszeresen írt gondolataimat olvashatják a tisztelt látogatók.


Meghívó



10-02-02
Rovat: Debrecen
Megnyílt Debrecenben az Óbester szálloda, a történelmi belváros Péterfia utcájában. Ez utóbbi már csak nevében hordozza a történelmet, házai folyamatosan esnek áldozatul a mindent elsöprő bontási-építési láznak, ami egyetlen szóval leginkább befektetési láznak nevezhető. A földszintes (egykor cívis) házak közé ékelődött be az Óbester, ami stílusában (stílustalanságában) semmilyen debreceni jelleggel nem bír.

A szállodaavatás híre bejárta a hazai sajtót, a hírek - mint mindig - csak arról a kisebbfajta botrányról szóltak, hogyan kerülhet Kósa Lajos egészalakos lovas portréja az előcsarnok falára. Ez az esemény sem egyedi, nemrég a MODEM (a helyi modern „múzeum") is bemutatott egy szoborfejet a polgármesterről, ami egyébként szerencsés környezetben, egy Sztálin szobor társaságában volt. Minden csoda három napig tart, napirendre is tértek fölötte, hiszen mindkettő csak reklám volt, vitte a hírét a MODEM-nek, az újabb festmény pedig hírverés a szállodának.
10-01-26
Rovat: Belföld
1823. január 22-én Kölcsey aláírásával megszületett nemzeti imánk, a Himnusz. E nap ma, csaknem két évszázad múltán a Magyar Kultúra Napja. A tény méltó elismerése lehetne Kölcsey művének és életművének, mégsem állíthatjuk, hogy januárban ilyenkor akár csak tízezrek is tisztelegnének főhajtással a magyar kultúrának, embermilliókról pedig távolról sem beszélhetünk. Pedig kellene egy nap, amikor minden magyar, akár tizenöt millióan, örökölt felekezettől és választott pártállástól függetlenül egymás mellé áll és ünnepel. Idegen érdek zúzta és teszi ma is tönkre ezt a lelki-gondolati egységet. Zivataros századok állnak mögöttünk, melyben - a Himnuszban veretes költői sorokba foglaltan - kétszáz évenként jöttek az új elnyomók, új honfoglalás szándékával. A magyarság utóbbi ezer évében mérföldkövekként sorakoznak a megpróbáltatások: volt itt tatárjárás, török dúlás, Habsburg rontás, és ami legalábbis Kölcsey korában vetette meg lábát: a zsidó rablás. Kölcsey természetesen nem érhette meg ennek mai kifejletét, ami századának imperializmusába, később a XX. századi kommunizmusba, majd az európai unió látszatdemokráciájába torkollott, melynek csúcsán ma a cionista euromaffia áll.
10-01-14
Rovat: Belföld
Látványosra tervezett, valójában szerencsétlenre sikerült, kulturális érték nélküli avatóprogrammal nyílt meg a 2010-es év Európa Kulturális Fővárosának (EKF) pécsi programsorozata. A január eleji szabadtéri megnyitóra az időjárás még a mediterrán Pécsett is esős, havas napokat, Nyugat Európában egyenesen hóviharokat hozott. Ez önmagában sem kedvezhet a szabadtéri zenés-táncos programnak, még így is a helyiek szerencséje, hogy az egyáltalán megtartható volt.
10-01-05
Rovat: Belföld
A címből megsejthető, hogy A varázsfuvoláról lesz szó, ezúttal újabb értelmezésben. Mozart remekművét 2009 Karácsonyán mutatta be ismét a Magyar Állami Operaház társulata, új helyszínen, a Vígszínház épületében. A legnagyobb újdonság azonban mégis az a rendezés, amire a varázstalan jelző utal: a klasszikusan tökéletes zene, a parádés szereposztás(ok) mellett a két évszázada született opera XXI. századi környezetbe került. Ezzel a ténnyel elvesztette azt a varázsát, ami eddig minden rendező fantáziáját megmozgatta, mivel az opera eredendően mesés környezetben játszódik. Budapesten azonban megtörtént A varázsfuvola detronizálása, dekonstrukciója, akkor is, ha Marton László rendezői alkotását csúcsteljesítményként tartja majd számon a krónika. A klasszikus operák modern környezetbe helyezése közismert, azonban többnyire mesterkéltre sikerül, és a legfontosabb, hogy általában nem szolgál sem a mű, sem a műfaj népszerűsítésére.
09-12-15
Rovat: Egyéb
Nem minden zsidót lehet egy kalap alá vonni, akár dicsőítésükről, akár viselt dolgaikról, nevezetesen hazugságaikról legyen szó. Már származásuk, a történelemben játszott többnyire dicstelen szerepük alapján is két főcsoportba oszthatók, ennek elemzése azonban más írás tárgya lesz. A mondottakból következik, hogy a zsidóság jogos elítélése csak azok egyes csoportjaira vonatkozik, akiket megkülönböztetésül nevezzünk csak Q-zsidóknak. A kifejezés és bővebb magyarázata a 2009-es év elején írott cikkemből származik, melynek címe a Q-zsidók aknamunkája volt. Ezen évzáró írás témája pedig ennek a többnyire titkos háttérmunkának a további bizonyítékai évkezdettől évzárásig, Obama beiktatásától a napokban átvett Nobel békedíjáig. Ugyanennek az aknamunkának további hazai csúcsai: Kertész Imre bevonulása a Magyar Tudományos Akadémiára, majd pedig Elie Wiesel még látványosabb megdicsőítése a magyar Parlamentben.
09-12-11
Rovat: Belföld
Ezen élménybeszámolónak nem nevezhető tudósítás egy új magyar opera, Sári József Napfogyatkozás című művének bemutatásáról szól. A szuicídium apoteózisa , az öngyilkos mennybemenetele, az istentelenség istenítése, újabb alkotás a holokauszt útján - mindez lehetett volna az írás címe. Ami a végső választást illeti - „Az öngyilkosság dicsőítése" - ez adja vissza leginkább azt a tényt, hogy az alkotásban szó sincs valódi megdicsőülésről, ahogyan az apoteózisnál várható lenne, ahol a befejező ünnepélyes jelenetben megtörténne a főhős felmagasztalása. Az operában azonban nincs ünnepélyes zárójelenet, nincs hős, így nem lehet szó valódi megdicsőülésről sem. A főszereplő öngyilkossága nem felmagasztalás, mindössze történeti tények ábrázolása, együttérző részvét nélkül.
09-12-02
Rovat: Belföld
Nincs. Nincs zsidó művészettörténet, nincs zsidó irodalomtörténet, nincs zsidó zenetörténet. Nevezetteknek nincs olyan népi kultúrája sem, ami mindenfajta történetírás elejére beilleszthető lenne, ahogyan a magyar irodalom történetéhez is hozzátartoznak a népmesék, népdalok, de Bartók és Kodály zenéje sem születhetett volna meg a felbecsülhetetlenül gazdag magyar népzene nélkül. E tényeket manapság nem szokás kimondani, értelemszerűen az iskolában sem tanítják, sőt, magát a fenti kérdést sem illendő feltenni.

A címbeli kérdőjel fontosságát az adja, hogy napjainkban Magyarországon mégis egymást érik a zsidó fesztiválok, mindennapos a zsidó művészek seregszemléje. Eközben alig vesszük észre, hogy mindez gyökértelen, valójában még zsidó népművészet sincs. Ahogyan önálló története van a francia festészetnek, a magyar szobrászatnak, a finn építészetnek stb., tágabb értelemben az európai kultúrának, ugyanúgy nincs története pl. a zsidó irodalomnak, még akkor sem, ha zsidó származásúnak Nobel-díjat is odaítélnek. Nincs külön zsidó fejezet Szerb Antalnak sem a Magyar irodalomtörténetében, sem A világirodalom története című könyvében, de ugyanez a helyzet Babits: Az európai irodalom története című munkájával. Kiragadott példaként lehet idézni a zsidók szerepét a magyar irodalomban, születhet könyv a Zsidó Budapestről, a Zsidó Európáról, de ezek nem azonosak az önálló nemzeti művészettörténetekkel, amilyennel bármelyik európai nemzet évszázadok óta bír. Az irodalmi példánál maradva a megértéshez elég csak az idei 100 éves évfordulón Radnóti példáját idézni, akinek munkássága természetes és méltó módon része a magyar irodalom történetének, és nem pedig egy jeruzsálemi központú történetírásnak.

09-11-25
Rovat: Debrecen
Egy hete küldtem értesítést és meghívót az alábbi eseményről, melyben valamennyi média (értsd bal- és jobboldali) nyilvánosságát kértem: „A Debreceni Városi Bíróság becsületsértés vétsége miatt eljárást kezdeményezett ellenem. A feljelentő Kósa Lajos, magánvádló, Debrecen város polgármestere. A vád alapja közírói, közéleti tevékenységem néhány kiragadott részlete." Mivel a fenti eseményről érdemi tudósítás nem volt, a hírforrások nem képviseltették magukat, amint ez Kósa Lajos érintettsége alapján várható lett volna, így a szemtanú hitelességével tartozom olvasóimnak az alábbi tudósítással.
09-11-22
Rovat: Egyéb

Fontos, sürgős!

Dr. Nagy Attila yahoo e-mail címe vírusfertőzés miatt a továbbiakban NEM érhető el.

Az utóbbi időben érkezett levelekre válaszolni nem tudok, kérem mellőzni a további használatát is.

Új elérhetőség: level@drnagyattila.hu

09-11-17
Rovat: Debrecen
Valamennyi médiaképviseletnek

Ezúton értesítem a T. címet, hogy a Debreceni Városi Bíróság becsületsértés vétsége miatt eljárást kezdeményezett ellenem. A feljelentő Kósa Lajos, magánvádló, Debrecen város polgármestere. A vád alapja közírói, közéleti tevékenységem néhány kiragadott részlete.

A Debreceni Városi Bíróságon (Iparkamara u 1 sz., fsz. 19-es terem) kitűzött tárgyalás időpontja:

2009. november 19-én (csütörtökön) 13.00 óra

Szeretném, ha az ügy nyilvánosságot kapna, ezen a média a lehető legszélesebb körben jelen lenne, és a tárgyalásról felvétel készülne, ebben kérem segítségét.

1. oldal ennyiből: 4 > >>