14-03-18

Országgyűlési választás



"Nem loptam én életemben..."

Az ismert dal kezdetét én idéztem, de a folytatását átírtam, mert az aktuális szöveg nem másról szól, mint Debrecen város polgármesteréről.

Üdvözlöm, Dr. Nagy Attila, debreceni orvos vagyok. Az urológus szakmám mellett két évtizede közelebbről figyelem Debrecen város fejlesztését és annak visszásságait. Számos könyvet írtam e témában, amelyek könnyen trilógiákba sorolhatók.

2014. április 6-án országgyűlési képviselőválasztás lesz, ahol a debreceni 2. körzet egyéni képviselőjelöltje vagyok. Célom, hogy felhívjam a figyelmet a közpénzek elherdálására és a megalomániás beruházásokra. Bízom benne, hogy ha rám szavaznak, a józan elgondolásaimnak a közeljövőben érvényt tudok szerezni Debrecen város érdekében.

2000-ben fórumot szerveztem a főtéri átépítések előtt. Számos civil véleményt gyűjtöttem össze, hogyan lehetne egy szebb, jobb, élhetőbb teret kialakítani. Ennek ellenére olyan terv született, ami máig hatóan megbéklyózta a város közlekedését. Véleményem minden azóta történt építkezésről: kis odafigyeléssel, főleg civil javaslatok figyelembe vételével kevesebb pénzből sokkal jobbat is lehetett volna csinálni.

Azután következett a Kölcsey Központ. Kultúrközpontnak nevezték, pedig egy 3 részes üzleti vállalkozás. A MODEM nem egy kultúrmúzeum, látogatottsága nulla, kiállításainak többsége csapnivaló. A hangversenyterem újdonsága ellenére sem ér fel a Bartók teremmel. A szálloda pedig: sokcsillagos luxus hotel, az egykori Kölcsey ház szomszédságában, ehhez nem kell további magyarázat.

A minőségről: a főtéri kövezet a legsilányabb anyagból (így maradhat több saját zsebre), amitől máshol hangos a média. A Kölcsey fala kívülről hamarosan a régi Kölcsey sorsára jut.

A város közlekedése tönkretéve, a 2-es villamos minden reklám ellenére nem oldja meg a közlekedési gondokat. Erről nem lehet másképp, csak nevetségesen írni.
Debrecen a látványberuházások városa, a közvélemény teljes kizárásával. Ennek hangot kell adni, és nem utólag. Részemről mindig időben történt. A látványberuházások mögött természetesen súlyos anyagi érdekek húzódnak, amit én leírtam csak az a rész "ahol kilóg a lóláb".

És ezek  után következik a stadion, amiről mostanában nem is szóltam, korábban annál többet. Mi a gond vele? A helyszín, a Nagyerdő túlterhelése, a parkolási gondok megoldatlansága. A stadion mérete: 20000 fős, Debrecennek nagy, komoly külföldi mérkőzésekre pedig még így is kicsi. Mindezeket persze időben, részletesen leírtam, képekkel dokumentáltam.

Ne higgyen a médiareklámoknak! Ma csak az hangzik el "megépítettük a 2-es villamost!". Eközben a 2012-es tervezett átadást a táblákon át kellett festeni 2014-re! Amit fél év alatt lehetett volna megépíteni, arra 2 évet terveztek, és 4 év alatt lett kész! Hogyan? Meg kell nézni, és azok véleményét kérni, akik használni akarják. Csak azoknak tetszik, akik az első napokban unokáikat sétakocsikáztatták rajta. Erre jó, de ehhez túl drága.

Az alábbi 32 oldalas füzetecskében összefoglalom ezeket a problémákat.

 

Érdekes volt? Tovább a hírekhez vagy tekintse meg Dr. Nagy Attila eddig megjelent könyveit!

Rovat: Debrecen