A semmiről írni pedig nehéz. Az információáradat és az események tucatjai elfedik a lényeget, de át kell nézni e semmifelhőn is. A költői magaslatból kell visszaszállni abba a földi világba, ahol az ellentétek állnak harcban, ahol az élő és éltető világot lehet pusztítani, ahol zsidó erőszak vétetik a kereszténységen, ahol a politika világában a globális érdek gyűri maga alá a lokálist, ahol a hamis európai érték ül tort a nemzeti felett. E talmi európai dicsőség (humanitás, szolidaritás, önkéntesség jelszavaiba öltöztetve) valójában a József Attila-i semmivel azonos. A sok semmit egymás mellé rakva azonban mégis kirajzolódik belőle valami. Például, ha egymás mellé tesszük a 2010 Adventjétől 2011 Vízkeresztjéig tartó időszak néhány hazai eseményét.

A 2011-es év Atilla napjának (Január 7.) szégyenéről, hogy e nemzeti név napján az új elnyomók, nevezetesen az Európai Bizottság tagjai fognak érkezni Budapestre, egy korábbi írásomban már szóltam. Azóta napvilágra került egy másik tervezett esemény, melynek időzítése még inkább gyalázat: Január 6-án (Vízkeresztkor) a Parlament kupolacsarnokában kerül sor az uniós zászló átadására. Az elnökségi zászlót Belgium nevében Yves Leterme ügyvezető belga miniszterelnök adja át Orbán Viktornak egy zenés-táncos műsorral kísért rendezvényen. Mindezt Vízkeresztkor teszik, ami a kereszténység egyik legrégibb ünnepe, Krisztus megkeresztelkedésének napja. Aki még nem tudta volna, az „Unió" e zászlóceremónia időzítésével is keresztényellenességét mutatja ki.

De kezdjük időrendben: Advent, Karácsony és Vízkereszt, a keresztény ünnepkör összetartozó fogalmai. Ha feltesszük a kérdést, volt-e most igazán keresztény Advent vagy Karácsony, akkor a nemleges választ nem csak a mindent elhomályosító üzleti láz támasztja alá. Advent első vasárnapján Debrecenben a MODEM (a modern művészeti kiállítótér) programjában a cionista Heller Ágnes tartott tárlatvezetést, Karácsony előtt, december 23-án a Csokonai Színházban Klezmer Band muzsikált. A debreceni Advent-csúfolás csúcsa pedig épp a református egyházban zajlott, ahol lelkipásztori bevezetővel, közvetlenül a vasárnapi Istentisztelet után került sor arra a „lelki desszert"-re, ami egy standup comedy volt ugyanott, a templomban. Az álságos indoklás pedig: az egyház így kíván a fiatalok felé nyitni. Meg is erősítették: Az előadásban minden vállalható volt, és ezután havonta egyszer rendszeresen lesz humoros műsor az Istentisztelet folytatásaként. A témáról megnyilatkoztatott idősebb korosztály is megerősítette: Nem kell mindent annyira komolyan venni... Két megjegyzés kívánkozik ide: egy tisztességes faluban bizonyára elkergetnék azt a lelkészt, aki kabarét csinál a szertartásból. A második megjegyzés: Ugyanez Debrecenben sem jöhetett volna létre, ha nincs hozzá püspöki engedély. E tényt megerősíti az, hogy vezető egyházi tiltakozás a templomi standup comedy után sem történt. Utóirat: Fordítva, máshol és máskor kabaré után miért nem próbáltak még beiktatni egy templomi szertartást? Kifütyülték volna.

Eredetileg „Három zsidó főváros" címmel akartam cikket írni. Adventkor New Yorkban köztéren, óriás menorát állítottak, ami ott helyénvaló. Ugyanez megtörtént Debrecenben is, ahol már megkérdőjelezhető. Ugyanígy megkérdőjelezhető az egyébként jószándékú - bár a háttérből irányított - karácsonyi keresztállítások sora is. A Karácsonynak ugyanis nem jelképe a kereszt. A három zsidó főváros azonban nem New Yorkról és egyéb metropoliszokról szólt volna. Magyarországon is van már legalább három zsidó, nemcsak város, de főváros is. Budapest Judapestségét nem kell bizonyítani. Kevesen tudják, Debrecent ma csak csúfolni lehet a magyarság fővárosának, valójában zsidó érdekkörben szenved. Pécs pedig, a harmadik, ezúttal az Európai Kultúra Fővárosa címet viselve került hasonló helyzetbe. Az utóbbi tanulságait cikkekben, illetve a Mivé lett Pécs 2010-re című könyvemben leírtam. Mégis érdemes itt idézni az év kezdetét és végét: A tavaly januári kulturális fővárosi megnyitó igencsak szegényes volt, az éves program lezajlása pedig sok mindent bizonyított, csak épp a magyar kultúra igazi értékeit nem. Önmaga dicséretében mégsem fukarkodott a pécsi vezetés.

Nem lesz ez másként az országra váró, most kezdődő fél éves EU elnökség esetében sem. Már megvolt a szilveszteri bevezető a Millenárison, látnivalóan színvonalában nem különbözött a pécsi eseményektől. Ha csak a magyar médián múlik, a nem létező magyar érdemeket hangsúlyozva dicséretekből a későbbiekben sem lesz hiány. A EU-kormányzati hírportálon már olvasható az előlegezett bizalom: Magyarország bizakodással néz az EU elnökség elé: „Bő hat évvel Magyarország EU-csatlakozása után is egyértelmű az uniós tagság támogatottsága. Két magyarországi intézet, a Policy Solutions politikai elemző-tanácsadó intézet és a Medián közvélemény-kutató közös vizsgálata szerint ha most tennék fel referendumra a csatlakozás kérdését, a választók 69 százaléka igennel szavazna. A 18-29 és a 30-39 évesek körében a legmagasabb, 76 százalékos az EU-tagság pozitív megítélése, míg az 50 évesnél idősebb korosztályoknál ez az arány csak 62-63 százalék. A legnagyobb fenntartásaik a mezőgazdaságban dolgozóknak vannak Magyarország EU-tagságával kapcsolatban, csak 58 százalékuk szavazna igennel egy referendumon. Ezzel szemben a diákok kiugróan optimisták, 83 százalékuk voksával is támogatná az EU-tagságot. A magyar társadalom döntő többsége, 76 százaléka fontosnak tartja, hogy 2011. január 1-jétől hat hónapon keresztül Magyarország lesz az EU Tanácsának soros elnöke. Megoszlanak viszont a vélemények a tekintetben, hogy a magyar elnökség miként befolyásolja majd az országról külföldön kirajzolódó képet. A közvélemény-kutatás szerint a kormányzó Fidesz erősen bizakodó szavazótáborának köszönhetően a teljes népesség 51 százaléka úgy véli, nőni fog Magyarország tekintélye. Az ellenzéki pártok szavazói borúlátóbbak, szerintük Magyarország nemzetközi megítélése nem változik vagy romlik az elnökség nyomán."

Visszatérve a vízkereszti Eu-zászló ünneplésére, a rendezvényen részt vesz Catherine Ashton, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a budapesti diplomáciai kar, valamint magyar vendégek meghívás alapján. A magyar és a külföldi sajtó képviselői a Miniszterelnökségnél akkreditálódhatnak - szólt a hivatalos közlemény. Az utóbbit magam is megpróbáltam. Az internet világában a nevezett honlapon nem volt akkreditációs lehetőség. Telefonon történt érdeklődésemre nemleges választ kaptam. Megnyugtatásul azt is közölték, a Duna Televízió élőben fogja majd közvetíteni. Bár a képsorokból is sok minden kiolvasható lesz majd, ha a helyszínen lehettem volna, mást is tudtam volna írni. Manapság sok szó esik (támadólag) a médiatörvényről, az eddig sem létezett sajtószabadság nevében. Nem most halt meg a sajtószabadság, mint ahogy a magyar szabadság sem született meg 1945-ben, de 1989-ben sem.

A 2010-es Euroszilveszterrel olyan események végtelen menete indult meg, melyben Vízkeresztkor következik az EU zászló parlamenti átadása, majd Atilla napján lesz az Európai Bizottság parlamenti ülése. Az eurohétvége után újabb millenáris fesztiválok jönnek, melynek szereplői és stílusa feltűnően azonos a zsidó nyári fesztiválok programjaival. Zsidó mocsok önti el a keresztény világot és a magyar nemzeti ünnepeket.

Dr. Nagy Attila

orvos közíró