10-02-06

Megmagyarázom


Sok mindent szeretnék megmagyarázni, amit másként látok. Sőt, azt is állíthatom, hogy szinte minden másképpen van, mint ahogyan a mai hírforrások tálalják. Az íráscím ötlete pedig onnan származik, hogy nemrég megjelent egy vaskos, tudományos könyv, melynek címe: Az Alkotmány kommentárja. Magyarra fordítva, ismert jogászok, még ismertebb közjogi méltóságok megmagyarázzák az Alkotmányt. A kötetet Jakab András szerkesztette, a bemutatón az írást méltatta Sólyom László köztársasági elnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Ők magyarázzák - „a bizonyítványt", én pedig elmondom azt, hogy mi a magyarázat magyarázata. Az a tény, hogy a jelenlegi alkotmányt a legfőbb közjogi méltóságok méltatják, egyúttal azt jelenti, hogy a benne foglalt jogrend szent és sérthetetlen. Megdönthetetlen, mint a szocializmusban a szocialista alkotmány. Erről azért kell szólni, mert ma szinte valamennyi politikai mozgolódás zászlajára tűzi az alkotmánnyal való foglalkozást. A jelenleg hatályos magyar alkotmány megváltoztatására elméletileg három lehetőség van: 1. a meglévő alkotmány alakítgatása (toldozás-foltozás), 2. a Szent Korona visszahelyezése ősi rangjába, 3. új alkotmány készítése. A fentiek ismeretében, bármilyen kívánatos lenne, de az utóbbi két pont megvalósítása utópia. A hatalom jól megfér a jelenlegi Alkotmánnyal, ugyanúgy, mint az Európai Unióéval. Ez pedig annak bizonyítéka, hogy a „jogfejlődés" folytonos az 1936-os szovjet, az ennek mintájára készült magyar, majd az uniós törvénykezési sorban.

A két kötetes Alkotmány kommentárja valójában nem is a magyar alkotmányjog kézikönyve, hanem az 1949. évi XX. törvény hatályos formájának kommentárja. Joggal nevezhető tehát sztálinista alkotmánynak. Ennek a magyarázatához nyújtanak segédkezet a legfőbb közjogi méltóságok, akik személyükben is jogászok, de ugyanezt szolgálta szintén jogászként Mádl Ferenc, az előző köztársasági elnök. Ha valakinek kétségei lennének a jogállamiságról, a fentiekből világosan láthatja, hogy legalábbis a jogászok államáról van szó. Az alkotmánymagyarázat természetesen foglalkozik a jogállamisággal és a demokráciával, ami azonban szócséplésnek nevezhető, ha nem működik. Így lehet Az Alkotmány kommentárja két kötetben is pusztán szóvirágok gyűjteménye.
Megmagyarázom a támogatásoknak nevezett uniós pénzek útját is. Egyre többen látják, hogy az uniós milliárdok a legújabb kori kizsákmányolásból születnek, azaz a háttérhatalom elveszi a megtermelt javakat, majd egy részét (töredékét) átláthatatlan pályázati rendszerben osztja vissza. Ez a visszaosztás már nem az államnak történik, hanem bizonytalan hátterű vállalkozásoknak, ahonnan a pénz magánzsebekbe vándorolhat. A néhány látványos leleplezés milliós nagyságrendű (szemben az ellopható milliárdokkal). Az uniós hazugságok bizonyítékai azonban a szemünk előtt vannak. A megalomániás építkezéseken (pl. Debrecen, Pécs, Budapest) hatalmas táblák hirdetik az Új Magyarország Fejlesztési tervet. Ez az MSZP-s kormányzás alatt született, de a három város példáján világosan látható, hogy a jelenleg fideszes vezetésű Debrecen és Pécs, és a szabad demokrata Budapest beruházásait egyaránt szolgálja. Debrecenben kisebbfajta botrányt okozott a nemrég átadott Óbester szálloda faliképe, amely méretében monumentális, kivitelezésében giccsesen kicsinyes, közepén a lovon ülő Kósa polgármestert ábrázolja. A hírek azonban csak azzal a személyi kultusszal foglalkoztak, ami most és a múltban is a diktátorok körül szokott kialakulni. Kevesen méltatták azt a táblát, ami a bejáratnál hirdette: Elegáns szálloda Debrecen szívében, épült az Új Magyarország fejlesztési terv keretében, a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával. Eközben a helyiek tudják, hogy melyik vállalkozó hányadik nagyberuházása, közpénzből, saját dicsőségére és hasznára. Erről a családját és a saját zsebre dolgozó önkormányzati bűnszövetkezet tagjait leplezetlenül ábrázoló olajfestmény tanúskodik. De a hazugságok leleplezésére a három város (Debrecen, Pécs, Budapest) együttes példája a bizonyíték. A három képmelléklet e három városból mutat egy-egy beruházást, amiből kiemelendő a kínosan pontosan feltüntetett uniós támogatás. Debrecenben az Óbester szálloda tábláján 211 179 721 Ft, Pécsett 1 490 617 255 Ft., Budapesten csak a zsidó kulturális negyednél 39 402 905 Ft. A hazugság legjobb példája Debrecen, ahol a támogatás 200 milliós nagyságrendű (a könnyebb érthetőség kedvéért), de a végén ott szerepel még 721 forint is akkor, amikor az országban már nincs is egyforintos. Nem kevésbé kínos a pécsi milliárdos támogatás végösszegében a 255 forint, vagy Budapesten ugyanilyen beruházási táblán a 905 Ft. A csúcs az lett volna, ha még 50 fillért is hozzáírnak, de az már köznevetség határa. A számsorok bizonyítják: az uniós támogatásokban kínosan számolt forintok szerepelnek (akár 1 forint is), miközben számolatlan milliók és milliárdok folynak el láthatatlanul. Mindehhez pedig a pártok nyújtanak segédletet, látványos csatározásuk és az eddigi leleplezések csak népbutítást szolgálnak. A következő választások így a szólamokkal ellentétben nem az ország bajainak orvoslásáról szólnak, hanem tovább a megkezdett (ezúttal nem lenini) úton az euro-milliárdok sorsát egyengetik.


Rovat: Belföld

Hozzászólások:
Hozzászólás hozzáadása
 Hozzászólás, értékelés 
Hozzászólás címe:
Név:
E-mail cím:
Értesítést kérek a további hozzászólásokról:
Az Ön értékelése:





Hozzászólás: